14.fejezet Motor

*Csomagolunk.mert indulnunk kell.*

Össze csomagoltunk.Beszállok a Jeep-be.Le heveredek a nagy mű bőr ülésre.Ross ül mellém.El indulunk.Egyszer csak hozzám szól Ross,de én nem válaszolok.Felse fogtam mit kérdez,mert nem rá figyelek.Megkérdezi még egyszer.Erre se reagálok.Majd mindenki elhallgat a kocsiba,és egész úton csöndbe vagyunk.Én nem tudok másra gondolni csak arra hogy mit derített ki Victor.Észre sem vettem de a kocsi megállt.Szól Victor.
-Alex gyere vegyük ki a csomagunkat.-Fel állok és csöndbe kiveszem.Körül nézek és látom hogy már itthon is vagyunk.Bemegyek a házba.Szépen felsétállok a szobámba.Ledobom a táskát a földre és le fekszem az ágyra.Még mindig csak arra tudok gondolni hogy Ross mit csinálhatott hogy Victor nem engedi hogy közelebb kapcsolatba kerüljek vele.Kopogtatnak majd benyitnak.Victor az.Leül az ágyamra.Nem szól semmit de már tudom mire gondol.Mielőtt megszólalhatna válaszolok a kérdésere.
-Áruld el mit tudtál meg róla.-Lesüti a szemét.
-Jó.Van egy csaja.
-Tudom.Én.
-Nem nem te.Egy másik.Már több éve együtt vannak.
-Mi de....-Nem tudtam megszólalni.Egyszerre dühös és szomorú lettem.Írtam egy sms-t Ross-nak.:Szia Ross.Légyszi gyere a színpadhoz a parkba.Siess nagy baj van.Alexa.
Elküldtem.Pár perc múlva jött a válasz.Hogy mindjárt ott van.Én még abba a ruhába amibe hazajöttünk sírva rohantam a parkba.

*Parkban*

Itt vagyok.Ross még nincs itt.Leülök egy padra és bőgök.Meg jött Ross.Leül mellém és megpróbál átölelni.Elhúzódok tőle.
-Ma a baj?
-Tényleg van már évek óta csajod?-Lesüti a szemét.
-Igen.-Még jobban bőgök.
-De meg tudom magyarázni.
-Nem ezt nem tudod.Csak azt tudnám miért csaptál be.Soha nem bántotalak.De te igen.VÉGE!!!-Ordítom.Rohanok.

*Otthon*

Sírva fekszem az ágyamon.Elalszok.

*Másnap*

Felriadok ahogy csörög az órám.Megint elkezdek bőgni.Picit abba hagyom és felöltözöm.Pontosan azt a ruhát viselem mint első nap.Hajamat megfésülöm és elindulok.Apa lent van még a konyhába.Köszöni sem köszönök neki.Csak rá mosolygok.Lemegyek a garázsba és felveszem a bukó sisakot.Megint elkezdek könnyezni.Lenyugtatom magam és indulok.

*Úton*

Nem bírom tovább sírok.Egyszer csak azt hallom hogy dudálnak.Egy sofőr előz.És belém jön.Lerepülök a motorról.Csak annyit hallok hogy kiabálnak az emberek.Próbálom a szemem nyitva tartani de nem megy.Csak hallok nem látok.Valaki leveszi rólam a bukó sisakot.Nem bírom kinyitni a szemem.Hallom ahogy a mentő autó szirénázik.Végem.Meghallok.Csak annyit érzek hogy megmozdítanak.Már semmit se érzek meghaltam.